Falutörténet

A Kemenesalján elhelyezkedő település első okleveles említése 1272-ből származik. Egykor mezőváros volt, országos vásártartási joggal rendelkezett. A községben élő hagyomány szerint a mezővárosi rangot a település II. Rákóczi Ferenc fejedelemtől kapta, de ennek az adományozásnak hiteles okmányai sajnos nem maradtak fenn. A település gazdagon dokumentált múltja ellenére sem sikerült olyan iratokat találni, amelyek a középkori pecsét vagy címer használatára utalnának, és a falu pecsétje nem található sem a Mária Terézia kori urbáriumokon, sem pedig a II. József uralkodása idején keletkezett hivatalos aktákban.

Első pecsétjei a XIX. század közepén tűnnek fel hivatalos iratokon. A negatív vésetű kétkörös pecsét középmezejében stilizált ekevas és csoroszlya között ornamentikus díszítmények között MMV betűk láthatók. A monogram a "Miske Mező Város" szavak rövidítésének tekinthető.

1860-ban a mezőváros új pecsétet készíttetett. A negatív vésetű kerek pecsét középmezejében két ember szőlőfürtöt tart. Körirata: MISKE MEZŐ VÁROS 1860. Ezt a pecsétet két évtized múltán egy másik, csupán köriratot tartalmazó gumibélyegzőre cserélték le. 1906-ban a képviselőtestület a községek névtörzskönyvezését végző megyei bizottsággal egyetértésben döntött arról, hogy a település nevét Vásárosmiskére változtassák. Sajnos Vásárosmiske elöljárói ekkor nem készíttettek címert, és pecsétnyomójukban csak köriratot jelenítettek meg. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a XIX. századi szimbólum szép lassan feledésbe merült. A rendszerváltozás után határozta el a képviselőtestület az új címer elkészíttetését.

A 20. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az 1. világháborúban 103-an vettek részt, közülük 28-an haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1938-41 között részleges sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a 2. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 18 főnyi áldozatot követelt. Jellemző a század történelmének mostohaságára, hogy róluk csak közel fél évszázad múlva, a rendszerváltozást követően lehetett hivatalosan is megemlékezni. A község az 1990-ig létezett tanácsrendszerben a gércei közös tanácshoz tartozott.